Eddig 26 komment érkezett ()

• 1. s@rqy:
  2009. 07. 03. 15:07

  sziasztok,mid akik elolvastatok ezt a cikket. Nem tudom oszinten,de eleg nehez sajnos elhinnem ezt az egessz dolgot,tenyleg jokat ir,de megis igaz ??? van az az ige a hegyibeszedben ,hogy ha szemed vagy kezed bunre visz vagd le s vessd el magadtol ,mert jobb neked fel kezzel ,vagy fel szemmel ,de a menybe.mint ket kezzel s ket szemmel a gyehennaba..ez ijen sajat forditas..szo sokat hallottam h ez az onkielegitesre utal jobb kezed,me ejsze csak a balogosak maszturbalajak magukat ballal,s akkor ez nem vilagaos,hogy Isten bunnek nevezi?? kerdezem en?? ha a kivansagot eliteli Isten ,h ne szexelj, meg a gondolatodban sem akkor talan azt hogy te a kezeddel az aktus megvalositod meg kivanod ,me feszultseg,es legyunk oszintek szerintem naggyabol nem a feszultseget vezeted le vagyis nemcsak hanem megelegited magad me kivanod ,szo ez nem kivanas? nem oda sorolod, kivanod a szexet s lehet nem a csajt vagy bunos kepeket tenyleg de magat azt az elvezetet ami a szexel jar? es maszturbalsz hogy a paszujba ne legyen bun?? kerdezem . Velemenyem szerint bun ,mert kivanom s megcsinalom ..amugy nehogy valaki azt gondolja hogy kitudja mijen oreg pap beszel most ide ,en is pont ojan fiatal vagyok mit ti es kuzdok a bun ellen,de velemenyem szerint,es a biblia ismeretem szerint nem hejjes mait eza ficko mond..kivancsi vagyok masok mit mondanak errol???

• 2. Országh György:
  2009. 07. 03. 18:26

  Sziasztok!
  Nem tudok röviden reagálni, mer nem látom értelmét, ezért hosszabban írtam, majdnem olyan hosszút mint az eredeti cikk. Előzetesen csak annyit, hogy nem értek egyet a cikk írójával, de ugyanakkor azt is látom, hogy a kereszténység tényleg felkészületlen a témában, ezért a félkész válaszaikat persze hogy lesöprik az asztalról, akár ilyen cikkek is. De a lényeg, hogy a fiatalok és minden ember érdekében szólni kell a bűn ellen. Igen, ilyen radikálisan - persze közben megkülönböztetem a jót a rossztól: tehát amiben igaza van a szerzőnek attól, amiben egyáltalán nincs. A honlapomon olvasható a reagálásom, itt: www.tanitvany.eoldal.hu/oldal/valasz-a-cikkre
  Üdv - Gyuri

• 3. paczpapa:
  2009. 07. 03. 18:42

  Én sem tartom bűnnek a maszturbációt, bár nem buzdítom sem a fiatalokat, sem a saját fiamat arra, hogy gyakran tegye.
  Azt, hogy Isten dicsőségére tegye egy kicsit erősnek tartom.
  Isten adta a férfiembernek az éjszakai magömlést. Szerintem ez a megoldás a fiatalkori (gyakran felnőttkori) szexuális vágy "levezetésének".
  Elég nehéz úgy maszturbálni, hogy közben az ember ne egy másik nemű (jó esetben) valakire gondolna.
  Valóban a szexet Isten adta, csodálatos ajándék, a megfelelő helyen és időben.
  Ha egy fiatal maszturbál, mondja el Istennek nyugodtan, hogy "Uram, erős volt a vágy, nem tudtam ellenállni, taníts, vezess az önuralom gyakorlásában. Add, hogy tisztán tudjam megőrizni magam Neked." Van a Bibliában ige arra, hogy Isten nem próbál meg erőnk felett. 1Korintus 10: 13. A Jakab 1: 14 - 16 pedig leírja, hogy mit okoz a testi vágy.
  A maszturbáció nem ott kezdődik, hogy kezembe veszem a hímvesszőt. Nem!
  A gondolatainkban, amit a testi vágy gerjeszt.
  De itt meg lehet állni. Hogyan? Imádság, ének az Úrnak, igeolvasás, menekülés abból a helyzetből, ahol lehetőség van a maszturbációra.
  (Általában az ember nem a többiek előtt maszturbál).
  Én nem azt mondom, hogy mindig győztesen kerültem ki a harcból (hiszen ez is harc). Sajnos csak 38 évesen lettem hívő, és még utána is előfordult (bántam is, mint a kutya).
  Lehet, hogy egy fiatal elbukik egyszer, kétszer, sokszor. De ha elkezdi a harcot, győzni fog, és egyre többször lesz győztes (nem maszturbál). És a győzelmek közelebb és közelebb viszik az Úrhoz.
  Tudomásul kell venni, hogy ez is szellemi, lelki harc.
  Kedves fiatalok (lányok és fiúk), felnőttek (férfiak és nők) legyünk ezen a területen is győztes keresztyének.

• 4. Lóri:
  2009. 07. 03. 21:06

  A cikk írójával én sem értek egyet, mert nekem azt a nézetet sugalja, hogy amit nem tilt a Biblia, azaz nincs benne konkrétan leírva, azt szabad, holott ez nem így van. Sokkal inkább elfogadom azt a nézetet, hogy az ember választási lehetőségén mulik. Lehetőségünk van a jó és rossz közötti választásra. Bűnős természetűnkbő kiindulva a rosszat választjuk, és játszuk ezt a ahracot naponta együtt Pál apostolal:"Mert tudjuk, hogy a törvény lelki; de én testi vagyok, a bűn alá rekesztve. Mert a mit cselekeszem, nem ismerem: mert nem azt mívelem, a mit akarok, hanem a mit gyűlölök, azt cselekeszem. Ha pedig azt cselekszem, a mit nem akarok, megegyezem a törvénnyel, hogy jó. Most azért már nem én cselekszem azt, hanem a bennem lakozó bűn. Mert tudom, hogy nem lakik én bennem, azaz a testemben jó; mert az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom. Mert nem a jót cselekeszem, melyet akarok; hanem a gonoszt cselekeszem, melyet nem akarok. Ha pedig én azt cselekeszem, a mit nem akarok, nem én mívelem már azt, hanem a bennem lakozó bűn. Megtalálom azért magamban, ki a jót akarom cselekedni, ezt a törvényt, hogy a bűn megvan bennem. Mert gyönyörködöm az Isten törvényében a belső ember szerint; de látok egy másik törvényt az én tagjaimban, mely ellenkezik az elmém törvényével, és engem rabul ád a bűn törvényének, mely van az én tagjaimban. Óh én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg engem e halálnak testéből?"
  csupán egy dolgot felejtünk el a nagy önsajnálatban, bízni és hinni Krisztus szabadító erejében, mert mükődik!

• 5. zolienagy:
  2009. 07. 04. 12:05

  But among you there must not be even a hint (!!!) of sexual immorality, or of any kind of impurity, or of greed, because these are improper for God's holy people. Eph 5:3

  Az önkielégítés egy kicsit több mint egy "hint" (nyom, célzás)

  A manuszt aki ezt a cikket írta, bekéne zárni valami cellába hogy ne írkáljon ilyen hülyeségeket, mint Pelagiánuszt a 3. században.
  Hogy ott gondolkodjon a Mcdonálds kajáján és játszon a botkormányával. (Ezt a cuccot nem is lehet kitalálni)

  Az Ószövetségben azt is megtiltották, hogy alsónadrág nélkül építsenek oltárt Istennek, hogy nehogy kilátszódjon a szerszámuk.
  Az Újszöv viszont használja a "porneia" szót ami egy szemeteskonténer amiben minden benne van. Mert tudta Isten hogyha velős listát ír, akkor lesz valami perverz állat aki kitalál valamit ami nincs rajta a listán.

  Azért nem beszél a Biblia, önkielégítésről (szerintem) mert régebben nem 38 éves korukban házasodtak az ifjak, hanem mondjuk 16-17 évesen, addig meg arra használták minden "energiájukat", hogy kiköltözzenek anyucitól, munkát keressenek és megfelelő egzisztenciát teremtsenek egy családnak. Utána családot alapítsanak, olvassák a Bibliájukat, pásztorolják a családukat. És új gyülekezetet plántáljanak, (vagy segítsenek abban)
  Ha a férfiak tényleg férfiak lennének és a fentiekre készítenék fel a fiukat, akkor nem kellene (ideálisan) felszedni utánuk a mocskot és lelkigondozni a kihasznált nőket.
  De ez már lehet egy következő téma

• 6. zolienagy:
  2009. 07. 04. 12:31

  Hali,

  itt egy e-book, amit Mark Driscoll írt kifejezetten apáknak, illetve jövőbeli apáknak, fontos az hogy egy édesapa, pásztorolja a családját.
  Elvigye a feleségét randevúzni, (igen! azt nem csak a tökfilkó 17 éveseknek kellene) focizzzon a fiával, és összebújjon a kislányával, imádkozzon értük, Bibliát olvasson velük, -olyan bolondosan nem mint valami fürdőköpenyes pap.

  Értékes, komoly tartalom, egy lebilincselő stílusban Driscolltól.

  Készül a fordítás is, csak ugye dolgozni is kell.

  ja, és a felhasználónév: manofvalor00 jelszó: resurgence

• 7. zolienagy:
  2009. 07. 04. 13:46

  ujkuldetes.blogspot.com/

  én is blogolok

• 8. ki:
  2009. 07. 04. 15:46

  Aki szerint bűn (nem mondom, hogy szerintem nem az), az légyszi javasoljon már megoldást is rá!!! Csak ne azt hogy "imádkozz és majd kigyógyulsz belőle". Mert ez nem működik! Meg tudom, legyen több akaraterő meg önfegyelem, köszi, de hogyan? Meg kerüljük az ilyen szitukat. Na igen persze...

• 9. apcsel29:
  2009. 07. 04. 16:44

  A személyes véleményem (amit természetesen nem tükröz 100%-ban a cikk, az Ifimunkás Magazinba szándékosan válogatunk olyan tanulmányokat is, amelyek teljesen más nézőpontból beszélnek dolgokról - még akkor is, ha ez a nézőpont teológiailag sokak számára nem fogadható el.)

  Szóval a személyes véleményem röviden:
  nem hiszek abban, hogy az önkielégítés automatikusan és kivétel nélkül elszakít, kiszakít az Istennel való közösségből. Hogy aki ezt elköveti, az nem szolgálhat, azt Isten nem fogadja el, és az alkalmatlanná válik arra, hogy Isten őt használja, vagy a Szentlélekkel közösségben éljen.
  Ennek az oka egyrészt teológiai - a kegyelemben hiszek, és abban, hogy az Istennel való közösségünkhöz való "jogunk" nem egy-egy tettünktől, hanem a Vele való kapcsolatunktól függ; másrészt gyakorlati: több mint száz embert tudnék felsorolni (ha nagyon kellene), akik küzdenek mind-e mai napig is ezzel a problémával, és közben prédikálnak, szolgálnak, dicsőítenek, imádkoznak... Én is voltam így, sokáig. (Ez van... :-( )

  Amiben ez a cikk segíthet: hogy ne "száműzzük" saját magunkat Isten jelenlétéből, ha elbukunk - és ne tegyük ezt mással sem! Sem jogunk, sem okunk nincs erre. Elgondolkodtat azon, hogy vajon valóban minden annyira fekete-fehér és egyszerű-e, mint ahogy azt néha nagy keresztény mellénnyel hajlamosak vagyunk gondolni és kommunikálni. Talán segíthet kevesebbet ítélkezni, és sokkal érzékenyebbnek lenni akkor, amikor a másik elfogadásáról és szeretéséről van szó.

  Végezetül: én azt hiszem, van különbség a "feszültség" levezetése között, ami tényleg gyötrő tud lenni, és nem kell feltétlenül fantáziálgatni hozzá, és a pornográfia között, amikor az önkielégítés már csak a pornográfia élvezésének végterméke. Ettől függetlenül sajnos a magyar keresztény fiatalság nagy része átmegy egy olyan korszakon, amikor függőségbe is kerül ezen a területen (sok évnyi ifjúsági munka során sok száz (!) fiatallal beszélgettem erről - akik szívből küzdöttek ellene, szenvedtek tőle, és nem szabadította meg őket egy kézrátételes ima vagy a tizedszeri odaszánás egy-egy ifikonferencián. Ez is hozzátartozik a realitáshoz.

• 10. apcsel29:
  2009. 07. 04. 16:45

  Ja, és még valami: egyetlen "gyógymódot" ismerek, ami valóban segíthet annak, akit ez érint: ez a számonkérhetőség. Hetente két, inkább három egynemű tagokból álló csoportban mindenki elmondja, miben bukott el, és együtt imádkoznak egymás helyreállásárét és gyógyulásáért. Ez nem csak erre, hanem sok más szempontból is fontos és hasznos kiegészítője lehet a keresztény életünknek, de nem szabad törvényt csinálni ebből sem! De a számonkérhetőség és az átlátszó életvitel (pl. ne internetezz bezárt szobában egyedül, ha kísért a netpornó) sokat segít!

• 11. Országh György:
  2009. 07. 04. 18:52

  Kedves "ki" !
  A te kérdésedre szeretnék válaszolni: nos a problémára a megoldás valóban nem abban van, hoyg valaki azt mondja neked, hoyg "menj el, imádkozz szépen, és majd minden jó lesz" mert ez valóban nem nagy segítség - ez olyan mint a Jakab levelében, amikor az atyafiak a szűkölködőket elküldik, hogy "menjetek el, melegedjetek meg", de nem tesznek semmi gyakorlatit, hogy betöltsék a szükségletet. A megoldás ott keresendő, ahogy apcsel29 írta a kommentjében: rendszeresen kis csoportban foglalkozni egymással, segíteni egymásnak, egymás terhét hordozni. Ez a megoldás egyik része. A szeretetnek nagy ereje van, egymás terhének hordozása: imában, megértésben, tapasztalatok, meglátások megosztása. És természetesen olyan tiszta igei gondolatok megosztása, ami nem lebunkózza az embert, hanem bemutatja, megérteti az utat. Ez tehát a másik része. Erről itt röviden csak annyit, hogy Pál azt írja, hogy "a lélekkel megöldöklitek a testet" illetve a Lélek gyümölcse - amikor úgy élünk Istenben, hogy a Szent Léleknek lehetősége van erőt kölcsönözni, hogy a saját önmegtagadásunkkal együttműködve, igenis legyőzzük ezt a problémát. Én 18 évesen tértem meg, és még 9 évig voltam "legény" utána. A megtérésemkor elhatároztam, hogy nem gyakorlom a maszturbálást, és bizonyságot tehetek róla, hogy működik. De ehhez kellettek az előbb említett fontos segítségek is.
  Tudok esetleg segíteni neked? (Mert nem csak beszélni akarok) - én Miskolcon lakom, te hol? Vagy ha nem nagyon tudunk személyesen találkozni, esetleg kiscsoportos közösségben, vagy csak személyesen, akkor van körülötted ilyen közösség, ahol ez lehetséges? Mert hát hosszútávon ez nem a fórumokon keresztül szokott menni, mármint az ilyen dolgokban a segítség. Vagy esetleg mások miatt írtad a kérdést? Ha gondolod, szívesen veszem személyes emailedet: orszagh.gy@gmail.com

• 12. ki:
  2009. 07. 04. 23:55

  Kedves György! Igazából mások miatt is írtam. Én hosszú évekig küzdöttem ezzel, hol azt mondták nem gáz, hol azt hogy szörnyű bűn. Én meg örlődtem. Volt olyan időszak az életemben, amikor könnyen megszabadultam tőle, és volt amikor nem ment. Ezért is kértem, hogy akinek ez probléma, annak írjatok megoldást is. Köszi neked is meg apcselnek is. (Igazából most éppen nincs ilyen problémám.) Amúgy kedves György, köszönöm a felajánlást, tényleg, nagyon rendes tőled! (Csak mivel a hozzászólásomból nem derült ki, amúgy nőnemű lény vagyok, ezért amúgy sem lenne jó ötlet :-) Ahogy a cikk írta, a lányok is küzdenek vele.
  És kedves apcsel, szerintem van még egy fajta, ami nem pornó, meg nem feszültséglevezetés. Azt hiszem György ilyesmit is írt a blogjában: ez pedig amikor a szeretethiány kifejeződése az önkielégítés (akár gyerekkorban is, amikor a gyerek még azt sem tudja mi az). Ez megint egy másik kategória, és itt meg a legrosszabb, ha még a szeretethiányhoz hozzáadjuk a hatalmas szégyent is, megoldás nélkül.

• 13. Országh György:
  2009. 07. 05. 10:03

  Kedves ki!
  Köszi hogy visszajeleztél, ez így tényleg nem működik, természetesen :)
  Egyébként (ez már nem csak neked szól, hanem általában), értem én (úgy gondolom) a fő problémát ebben a kérdésben, ami nem csak erre a témakörre vonatkozik: a bűnről van szó, és arról, hogy megértjük-e a bűnöst, tudjuk-e szeretni a bűnöst. Jézust kell követnünk (az "én sem kárhoztatlak" hozzáállást), és nem a megkövezést... De ugyanakkor Jézus is azzal folytatta, hogy "eredj el (tehát nem fog senki megkövezni téged) és többé ne vétkezzél". A bűn arra az emberre van a legnagyobb, legrosszabb hatással, aki cselekszi. Tehát igen, harcolni kel a bűn ellen, de nem azzal a motivációval, hogy vitákban önmagunkat igaznak állítsuk be, a másikról pedig bebizonyítsuk hogy bűnös, főleg, ha már tudja. Erre - mármint a bebizonyításra - akkor van mégis szükség, ha nem tudja, vagy ha igen, akkor is kimagyarázza. (szerintem az eredeti cikk valahol ezen a területen mozog, talán csak tudatlanság.) Ilyenkor szükséges a Biblia szavaival élve a "feddés, dorgálás" is. Nem földbe döngölés, hanem az igazság egyérteélmű feltárása, és az azzal való szembesítés. Igen, néha kell egy-egy lelki pofon az éretlenebb testvéreknek (én is kaptam ilyeneket annak idején, és jó hatással voltak az életemre). Persze csak "szülői" lelkülettel, szeretettel, mert annak van hosszútávon haszna - nem úgy, ahogy pl. Jézust arcul verték, mert megmondta az igazat stb.
  Szóval néha úgy érzem, a testvéreimnek néha erre lenne szüksége - meg persze egy jó kis közösségre. Így együtt. A probléma tehát a közösségi élet betegségeiben is van, másrészt pedig a bűnkérdésben: újra és újra azon problémáznak, hogy "de ugye, hogy nem szakadnak ki az Istennel való közösségből!"... Szomorú hogy az egyház ennyire éretlen, hiányos, téves, szélsőséges gondolkodást, félelmeket ültetett el a keresztényekben. Ahogy a válaszcikkemben is írtam: ha mi hűtlenkedünk, Ő hű marad! (ja, bocs, ezt nem is én írtam, hanem Pál :-) ...) de attól ez még nem jogosít fel arra, hogy legalizáljuk a test szerinti életet. Éppen hogy a lélek (szellem) szerinti életet, abban való járást kellene jobban megismerni, mert sajnos ez is a problémájuk az ilyen gondokkal küszködő hívőknek. Nincs erő. És ez nem csak a karizmatikusok vesszőparipája, hanem a nem-karizmatikusok is tisztában vannak (sokan) ezzel. Erőtlen hívő élettel körbetárgyalhatjuk az egész témát, nem lesz értelme. (Egyébként nem is karizmatikusság kérdése, hogy erős-e a hívő vagy sem. Független attól! Mondom én, aki karizmatikus környezetben szocializálódtam, és az ott tanult dolgokból a bibliai dolgokat a mai napig megtartottam.) Csak hát ezt a "Lélek gyümölcsében" stb. járást nem ilyen "fórumkurzuson" keresztül lehet átadni... Mindenesetre, ha segít, az érdeklődőknek mondom, hogy a honlapomon a közeljövőben fokozatosan fogok egy-két kisebb (néha nagyobb) "csomagocskát" felrakni, lesz, ami csak írás, lesz ami egy röpke ppt diavetítés formájában. ha érdekel. Meg persze minden érdeklődő, segítségre vágyó (vagy nekem segíteni akaró) testvér emailjét is szeretettel várom. Hát hirtelen ennyit...

• 14. Kono:
  2009. 07. 07. 16:43

  Szerintem ez a cikk a modern kori teológia újabb hazugsága: magyarázzuk meg az IGE segiítségével, hogy miért lehet, és szabad vétkezni.

  1- A lelkiismeret görög megfelelője annyit jelent: együtt látás. Tehát Istennel együtt látás. Ez az, ami alapján az is elítélhető, aki sohasem olvasta a törvényt. (Róma 2,15)
  Éppen ezért teljesen alaptalan arra hivatkozni, hogy valami nincs benne a Bibliában. Ez kb olyan, montha azt mondanám: nem gond a heroinfüggőség, hiszen nincs ilyen ige.

  2- Nem az önkielégítés bűn, hanem az Istennel szemben való lázadásunk. A kemény szív, amelyik nem ismeri el Jézus uralmát, és nem alázkodik meg Előtte. A tettek csak a tünetek, mint a TBC-nél a köhögés. Nem a köhögés öl meg, hanem a TBC!

  3- A kegyelem ereje igenis elég kell, h legyen erre is. Pál azt mondja, állütést ad a húsnak, azaz a belső ember (szellem) a Szellemmel együtt képes kiütni a hús kívánságát. 1 Kor 9,27 (Csia ford.)

• 15. Kono:
  2009. 07. 07. 16:48

  És a jogos kérdés: hogyan lehetséges ez? Ez kicsit OFF:)

  Az, hogy nem tapasztaljuk, h a Szellem ereje, és a kereszt ereje megszabadít ettől, az nem azért van, mert annyira gyenge lenne. Egyszerűen azért, mert egyáltalán eszünk ágában sincs Krisztus uralma alá behódolni, csak a bűneink kellemetlen következményeitől szeretnénk szabadulni.

  A világosság kedvéért:A kérdés, amit Finney is feltett: Hajlandó vagy-e akár napi szokásaidat is megváltoztatni, hogy megmentsd az elveszetteket? Tudod, hogy Isten akarata, h minden ember megtérjen (2Pt 3,9)! Mégsem teszel SEMMIT azért, hogy megtérjenek...
  Akkor nem vagy engedetlen? Nem szegülsz-e szembe Krisztussal? Akkor hogyan várjuk mégis a szabadítását?
  (ez csak EGYETLEN példa, szeretném, ha a lényeget kapnátok el!)

  Nem ítélkezni akarok, hiszen mindenki küzd a kísértésekkel és a bűnnel. Ugyanakkor azt vettem észre, h a jelenlegi "keresztyénség" semmire sem jó, mert nincs benne az erő. A kegyességnek csak a látszata van benne, de pont ERŐT NEM AD ahhoz, h megoldjuk a problémát.(2Tim 3,5 )
  Egy kedves tesónő, aki próbába került (nagyon kemény próbába) mondta, h az ilyen helyzetekben kiderül: az eddigi hitem sz*t sem ér! Bocs a szókimondásért, de így mondta.
  És az ítélkezés helyett ilyenkor az igazi tesók szíve összetörik... A vallásos szervezetekben alapszabály: ne érezz, ne beszélj, ne bízz meg senkiben! EZ a törvénykezés és a kegyetlenség, nem az, ha valaki az igét tisztán hirdeti!

  Kedves tesók, teljes szívemből mondom mindazoknak, akik már elfáradtak:
  Bízzatok Istenben! Olvassátok az igét, és nem érdekeljen, hogy ki mit mond róla! Az IGÉBEN kell hinni, és hiszem, h az erőt is megkapjuk.

  Krisztus azokat hívja, akik megfáradtak. De a megnyugváshoz fel kell venni az igát is! Enélkül nem érvényes az ígéret. (Mt 11,29)

  A vallás azt hirdeti: megnyugvást kapsz. IGA NÉLKÜL! Kegyelmet kapsz, ENGEDELMESSÉG nélkül. Győzelmet kapsz, NEKIFESZÜLÉS NÉLKÜL! Értitek már, miért olyan kegyetlen és veszélyes ez? Követelméyneket állít, de erőt azt nem ad. Hazudik, mert a feltételeket eltünteti. És mi meg maradunk, összetörten, bűntudattal, hogy miért nem siikerül sohasem az, amit mondanak...

• 16. Smiley:
  2009. 07. 07. 19:39

  "a jelenlegi "keresztyénség" semmire sem jó, mert nincs benne az erő"
  ezt már évek óta figyelem, és nagyon érdekelne, hogy akik hasonlóan látják, hogyan magyarázzák? Mert én értetlenül állok.
  Másokra várunk, hogy cselekedjenek? Baj van az Istennel való kapcsolatunkban, életünkben? Nem tudunk a kultúránkhoz alkalmazkodni? Nem jó a szocializációnk? Nincs elég felelősségtudatunk mások irányába?
  Bocs az offért, csak a cikk témájával kapcs. egyáltalán nincs fogalmam arról hogy mit gondoljak, ez meg a vesszőparipám. Esetleg egy ilyen témájú blogposzt, kedves Apcsel? :):)

  Egyébként: ez a gyógymód, a számonkérhetőség úgy tényleg működik? Bármilyen visszatérő bűnökkel kapcsolatosan...? Lehet hogy csak a gyóntatószék kellemetlen élményei teszik, de a gondolattól is rosszul vagyok, hogy ilyen titkokat elmondjak bárkinek, akármilyen jó barátnőm is. Hogy kell olyan kapcsolatot csinálni, ami ezt elbírja? :) Aki csinált ilyet már, győzzön már meg légyszi :)

• 17. apcsel29:
  2009. 07. 07. 19:43

  OFF: (Smiley - épp most néztem a blogod... Nagyszerű! :-)
  Legyen post belőle!
  Aztán maj kommentelünk oda is!
  :-)

• 18. Kono:
  2009. 07. 08. 8:54

  Az én kapcsolatom birja az ilyet. Van két barátom, aki felé működik a kölcsönös számonkérhetőségnek ez a szintje.
  A gyülekezetem pásztora, felesége is sok mindent tud, amit másoknak nem mondok el (ez mondjuk már nem ilyen szint!).

  A menyasszonyom, akit épp most készülök feleségül venni, a legmélyebb szint. Teljes kitárulkozás, és őszinteség.
  Megbeszéltem vele, h nekem pl kisértést jelent a net, úh otthon, ha lesz közös netünk, szeretném ha minimálisra csökkentenénk a használatát... Egyszer elmondtam neki, h időnként miket nézegettem, és bocsánatot kértem tőle. Úgy éreztem, h éppen ellene vétek ezzel. És mivel szeretem, és nem akarok bűnben élni, tettem ezt.
  A házasság után talán könnyebb lesz :)
  Tényleg segit a bűnvallás, de nem olyan embernek, aki nem tud vele mit kezdeni, hanem hozzád hasonló szolgája Istennek.

  A bűn miatti szégyenérzet a sátán csapdája. A bűnt, aki meggyűlöli, nincs az a szégyen, ami visszatarthatná a szabadságtól. És nem azt kell szégyellni, hogy bűnbe estem, v benne vagyok, hanem azt, ha nem jövök ki belőle!

  Jakab 5,16: Valljátok meg egymásnak eleséseiteket s esdekeljetek egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy ereje van az igazságos ember könyörgésének, és az munkában is van.
  Ráadásul: Ef 5,13: minden láthatóvá lesz, mikor a világosság megfeddi, mert minden, ami láthatóvá válik, világosság.

  Ennyi. A bűnnek itt kampec. Világosságban járni ezt jelenti. Nem kell takargatni a gyengeségeket, inkább imádkozni egymásért, esedezni, és bátoritani egymást! Hiszen éppen akkor működik a közösség (gyülekezet) jól, ha nem gyülekezetesdit játszanak, hanem tényleg segitenek egymáson.

• 19. smiley:
  2009. 07. 08. 11:41

  Hát majd ehhez is megnövök. :) Régóta gondolkozom már ezen amúgy, csak nagyon fázom tőle.
  Meg az is baj, hogy mindig fiúbarátaim voltak. Valahogy velük tudtam úgy mindenről beszélgetni, világmegváltani, bármit elmondani. Lányt most sem tudnék mondani olyat, akire rábökhetnék, hogy na ővele lehetne ilyen átláthatósági szerződést kötni. Ez is érdekes, hogy miért van, megérne egy mélylélekbúvárkodást :)
  Hallottam olyat is, hogy eleve lelkigondozni férfi csak férfit, és nő csak nőt. Értem én, hogy mitől félnek. De engem eddig mindkétszer egy férfiember hozott ki a válságomból, és nem érzem hogy ez baj lett volna. Hát nemtom. Fenti téma nyilván egyedi ebből a szempontból, és főleg ilyen típusú bűnvallásnál nyilván nem kéne koedukálni.

  Amúgy lehet hogy pont attól fázom, hogy bűnvallást csak olyan emberekkel kapcsolatosan tudunk elképzelni, akik jól ismernek. Namost, őnekik bevallani ezeket állati nagy szégyen, és a fázás onnan jön, hogy mit fognak vajon gondolni, elmaradnak-e tőlem, stb. Leromlik a rólam alkotott képük.
  Jobb lenne inkább személytelenül, ismeretlenül, akár online, de akkor meg pont az a felelősségérzet nincs meg, mint ami a barátaim felé meglenne, pont azért mert ismerem és szeretem őket; meg nem lenne ugyanolyan az értük való imádkozás sem. Hiszen a barátaimért tényleg égő szívvel tudok esedezni.
  Aztán egy másik bajom, hogy elmondom hogy oké, ebben vagyok benne - és kiderül hogy ő meg nem, tehát jobb nálam, és ez is vérciki. Jobb lenne előre tudni azt, hogy a másik(ak) is éppolyan elesett(ek) mint én. Ezt most nem azért mondom, hogy dögöljön meg a szomszéd tehene is! Csak hangosan gondolkodom, hogy mi a mai "kultúr" (haha) ember baja a bűnvallással, mint tevékenységgel.

  Áhh, nem tudok kibúvót találni. :)

  OFF: Apcsel29, én úgy gondoltam, hogy majd Te írsz ilyen posztot! :) És a 10.000 órával már el is kezdted :)

• 20. apcsel29:
  2009. 07. 08. 13:08

  OFF: smiley, majd még írom tovább is :-)

• 21. endi:
  2009. 07. 08. 18:41

  A Biblia tényleg nem ír az önkielégítésről, ír viszont az egyértelmű szexuális bűnökről. Szerintem minden hívőnek el kell jutnia a felnőttségre, amikor ő maga tudja hogy hol a határ.
  Ha folyton a "nagytanítóktól" várjuk mindenre a választ, akkor sose leszünk felnőtt hívők. Szerintem a Biblia is ezért íródott úgy, hogy nincs benne minden konkrétan.

• 22. berciXcore:
  2009. 07. 11. 14:43

  Őszintén örülök, hogy van még kis hazánkban olyan, aki Relevantot olvas. Ha lenne rá keretem, akkor a Neue is bekerülne az offline olvasott sajtótermékek közé. de sajnos keretem nincs rá, úgyhogy marad az online bogarászás. :)

• 23. berciXcore:
  2009. 07. 11. 15:03

  Amúgy én maximálisan és teljes mellszélességgel támogatom például az x3church munkáját, ahogy csak tudom. Bemutatom őket ismerősi körben, stb.
  Ők úgy mernek hozzányúlni a konzervatív gyülekezetek által tabuként kezelt, és épp ezért nem is rendesen megbeszélt intim témákhoz, hogy az elgondolkodtató mind az "iparban" résztvevők, mind a többi hívő számára.
  Persze van aki nem gondolkozik, az utóbbiak közül pedig gyakran kerül ki a másik véglet, akik elgondolkoznak, de megmaradnak a szokásos táblalengetésnél, a'la Westboro.

  Aki meg maga is belekerül néha az örvénybe, és mer őszinte lenni magával, az tudja miről beszél Craig Gross és a csapata.

• 24. dodo:
  2009. 07. 14. 17:39

  Szervusztok!
  Nos, sok mindent írtatok.
  A maszturbálásról: Szerintem nem bűn. Igen. Ez a véleményem. Sok mítosz kötődik hozzá, előszeretettel magyarázzák bele Onán halálát stb.
  Vegyük sorban: 11-13 éves kor körül a fiúk ivaréretté válnak. Éjszakai magömlésektől kísérve. Ez természetes. Biológiai folyamat. Én 15 voltam amikor megtértem. Addig durván csináltam, utána elkezdtem csökkenteni, majd abbahagytam. Nincs fantáziálás, nincs maszturbálás. Ez beteges volt!!! Az Isten megteremtett bennünket valakit nagyobb mást kisebb szexuális vággyal. A Biblia sehol nem írja, hogy bűn a masztizás. Ilyen alapon bűn az Internetezés is: milyen sokan beszélnek meg gyilkosságokat, bűnös üzleteket rajta, mennyien űznek szerencsejátékot, mennyien néznek pornót. A 8-as hozzászóló rátapintott a lényegre. Lehet ellene küzdeni, ha valaki úgy érzi könnyen függővé válhat, vagy hogyha ez erősíti az akaratát. De a természetes vágyakat felesleges elfojtani. Írják (nemcsak itt), hogy önző. Nem feltétlenül az. Vagy minden az, amit egyedül csinálok és jó? Én szeretek futni. Önzőség? Ha szeretnék nyalni egy fagyit önzőség, bűn, csak mert kívánom? Persze az tény, hogy elsősorban a magunk igényeit vesszük figyelembe, na de a sex alatt a partnerünk fogja a miénket remélhetőleg. Az, hogy szeretethiány, meg hogy káros a házasságra szerintem nem igazak. Teljesen természetes biológiai igény. Az tény, hogy a függőség, a pornónézés, vagy ha mondjuk férjezett nővel fantáziálunk bűn. De ha heti néhány alkalommal a serdülő gyermek levezeti a feszültséget, a nemi vágyait, biológiai szükségeit egy szép osztálytársáról fantáziálva, az orvosok, pszichológusok, de a normálisabb lelkipásztorok szerint sem bűn. Sőt bizonyítottan kiegyensúlyozottabb szexuális élete lehet a házasságban, plussz szerintem segít kibírni addig. Olyan mintha marathont futnál. A végén várnak hideg vízzel, de útközben is vesznek egy keveset magukhoz. El lehet fojtani, nem baj, de nem biztos hogy bűn és aztán meg ne lepődjünk meg, ha egy a nemi éréssel mit kezdeni nem tudó, szexuális vágyait elfojtó, minden szép nőről szemét elfordító hívő, egy szexuális roncs, vagy egy szerencsétlen deviáns lesz. Sztem az se véletlen, hogy a pedofília, homoszexualitás, titkos szeretők, de olykor még zoofília is előfordul pl. a római katolikusoknál nem is olya kis számban. Amúgy mindeki tudja le ezt a dolgot magában. Én tisztelem a mások véleményét, de kitartok a sajátom mellett.

• 25. Azor:
  2009. 07. 27. 14:42

  Azért ilyen cikkeket terjeszteni veszélyes. Egy dolog a széles látókörűság, de a fiatal - vagy nem annyira fiatal - aki benne van ebben, és közben arra gondol, hogy bárcsak valaki bebizonyítaná nekem, hogy nem bűn, az amint hall egy ilyen részletes és logikusnak látszó érvelést igazolva látja azt, amit amúgy is kíván. Ez tiszta pszichológia, és elképzelhető, hogy már eddig is sok emberre volt rossz hatással. Persze csak akkor, ha nekem van igazam, és ez a dolog, tényleg nem helyes. :-)

• 26. apcsel29:
  2009. 07. 27. 15:44

  Nem hiszem, hogy józan keresztény ember akár a cikket, akár egyáltalán a témafelvetést arra használná, hogy legalizálja a bűnét, és ezután - erre hivatkozva - boldogan átadja magát az önkielégítés örömeinek.
  Akinek van kapcsolata az Úrral, azt úgyis zavarni fogja ez.
  És azt még ez a liberálisnak mondott cikk is leszögezi, hogy különbség van a "feszültséglevezetés" és a pornográfia vagy a függőség között.

  Az igazi kérdés, hogy hagyjuk-e, hogy a bűntudat megkötözzön?
  Szerintem ezért érdemes gondolkodni és beszélni erről a témáról - is.
  Van-e értelme annak, hogy ha valaki elesik ebben, akkor kiálljon a szolgálatból, mindenre alkalmatlannak érezze magát, gyötrődjön, századszor is megtérjen belőle, és századszor is visszasüllyedjen akár a depresszióba, mert újra elbukott?! Sajnos túl sokszor láttam ilyet...

  Szerintem senki sem csinálja ezt könnyű szívvel, szívesen, örömmel, szabadon - már ha valóban megtért az illető. Aki igen, annak úgysem számít ez az egész téma. Nem ezzel fogja mentegetni magát. De az a túlzó, általánosító, mesterséges és erőltetett bűntudatkeltés, ami már nem építi, hanem rombolja a tinik Istenhez, gyülekezethez vagy szolgálathoz való hozzáállását, és ami kifejezetten az egyház totálisan torz viszonyulásából fakad többek között a szexhez - azt hiszem, azon lehet segíteni ilyen cikkekkel, amelyek megtanítanak gondolkodni, mérlegelni, nem csak fekete-fehérben látni az életet, és a gyors és szenvtelen ítélkezés helyett érző módon, becsületesen, őszintén és kegyelmesen hozzáállni a dolgokhoz, egymáshoz, önmagunkhoz, és a tabutémáinkhoz.

Itt szólhatsz hozzá

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.

Név:
Email cím:
Honlap:

Milyen nap van ma?

Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.